Megközelítés 1. (csak pozitívan): Az elmúlt hétvégék két rangos nemzetközi kézilabda tornáján csak a váci kézilabdázóknak sikerült pontot szerezniük a világklasszis Hypo NÖ. együttesétől. A dabasi Szabella Kupán a legtöbb gól váci játékos nevéhez fűződik: Tóth Tímea 30 (háromszor tíz) találattal lett gólkirálynő.
Megközelítés 2. (sötét szemüvegen keresztül): Négy csapat közül a negyedik helyen zártak a mieink. Védekezésünk és szélsőjátékunk nem sokat javult, ráadásul egy igen halovány Fraditól is „képesek” voltunk kikapni.
Hogy melyiket is választja a kedves Olvasó, abban próbál segíteni a következő beszámoló.
A nyitó napon a mieink esélyesebbek voltak az igen tartalékos zöld-fehérek ellen. A második félidő elejéig úgy tűnt ezt pontokra is váltják a váciak. Négygólos előnyünk után azonban nyolc egymás utáni Fradi-támadás is eredményes volt, míg mi csak két alkalommal zörgettük meg a hálót. Aztán már féltucattal is vezetett az ellenfél és a hajrában csak szépíteni sikerült.
Vasárnap kora délelőtt is ragyogóan kezdett Németh András hölgykoszorúja. Többször is 4-5 gól volt az előny a montenegróiak ellen, amit aztán a szünetig „sikerült” leadni. A fordulást követően váltott vezetéssel értek el a csapatok 23-22-es váci fórig. Hogy aztán egy tucat perc lepergése alatt érkező egy szem váci találatra kilenc válasz érkezzen!
A szépségtapaszt a mieink záró mérkőzése hozta. A már tornagyőztes osztrákok – talán ennek tudható be, hogy Gunnar Prokopp menedzser/vezetőedzőnek más elfoglaltsága akadt a hatvan perc alatt – nem tudtak komolyabb előnyt szerezni az első félidőben. A folytatásban is lelkes játékkal rukkoltak ki a váciak. Kétszer is sikerült négygólos hátrányt ledolgozni. 24-24 után jó nyolc percen keresztül rendre válaszolni tudtunk az ellenfél góljára. Sőt! A végén akár nyerhettünk volna, ám míg a váci támadásvégi ziccer kimaradt, a internacionalista rivális egyenlített.
3. Mestermérleg
Németh András értékelése a tornáról: „Az egy héttel korábbi váci meccsekhez képest az volt a különbség, hogy volt egy pocsék teljesítményünk (a Fradi ellen – a szerk.), és volt egy dicséretes, a hat találkozón a legjobb (a Hypoval szemben – a szerk.) Dabason is hasonló szerkezeti és formai gondokkal küszködtünk, itt viszont a vasárnapi összecsapásokon már nem voltak olyan durva hibáink. Tanulság, hogy – amennyiben lehetséges – a játékoskeretünket újabb igazolásokkal fejleszteni kell. A félidőbeli hajrákkal és a második játékrészekkel vannak elsősorban problémánk: bár van erőnléti fejlődés, sok játékosnak még hullámzó a teljesítménye. A játékosok nevében is köszönöm, hogy sok szurkoló elkísért bennünket és lelkesedésükkel segített a csapatnak.”
A Váci NKSE a most következő hosszú hétvégén egy ötcsapatos tornán vesz részt a szlovákiai Nagymihályban.
Külön keretesbe:
A világbajnok barát
Azon túl, hogy a mezőny legeredményesebb gólszerzője volt a tornán a VNKSE vezéregyénisége, Tóth Tímea, a játékos jó teljesítményén túl szombaton este egyéb örömteli pillanatokat is átélhetett. A mérkőzések befejezése után ugyanis az interneten követhette a londoni öttusa világbajnokság fináléját. Szíve természetesen barátjáért, Marosi Ádámért dobogott oly hevesen. Nemhiába! A magyar versenyző ugyanis remekül szerepelt a versenyen és hosszú idő után ismét világbajnoki címet szerzett hazánknak. Mindjárt kettőt is, hiszen a magyar csapat is aranyérmes lett. Ezúton is gratulálunk és további sportsikerek mellett sok boldogságot is kívánunk Timinek és Ádámnak!
AJÁNLOM AZ OLDALT
